Elgondolkozott már azon, hogy a vezérigazgatók miért dolgoznak heti 80 órát, vagy miért nem hagyja ki a barátja soha a bulit?
A híres harvardi pszichológus, David McClelland ezeket a kérdéseket próbálta megcáfolni a sajátjával motiváció elméleteaz 1960-as években épült.
Ebben a bejegyzésben megvizsgáljuk a David McClelland elmélethogy mély szintű betekintést nyerjen saját vezetőibe és a körülötte lévőkbe.
Az ő szükségletelmélete lesz a Rosetta-kő, amellyel dekódolhat bármilyen motivációt💪
Tartalomjegyzék
- A David McClelland elmélet magyarázata
- Határozza meg a domináns motivátor kvízt
- A David McClelland-elmélet alkalmazása (+Példák)
- Elvitel
- Gyakran ismételt kérdések
Kösse be alkalmazottait
Indítson tartalmas beszélgetést, kapjon hasznos visszajelzést, és értékelje alkalmazottait. Regisztráljon az ingyenes használathoz AhaSlides sablon
🚀 Szerezz ingyenes kvízt☁️
A David McClelland elmélet magyarázata
Az 1940-es években Abraham Maslow pszichológus javasolta az övét szükségletek elmélete, amely bemutatja azoknak az alapvető szükségleteknek a hierarchiáját, amelyeket az emberek 5 szintbe soroltak: pszichológiai, biztonság, szeretet és összetartozás, önbecsülés és önmegvalósítás.
Egy másik világítótest, David McClelland erre az alapra épített az 1960-as években. Több ezer személyes történet elemzése során McClelland észrevette, hogy nem csak lényeket elégítünk ki – vannak mélyebb hajtóerők, amelyek meggyújtják tüzünket. Három alapvető belső igényt tárt fel: a teljesítmény igénye, a hovatartozás igénye és a hatalom iránti igény.
McClelland inkább úgy gondolta, hogy élettapasztalataink alakítják domináns szükségleteinket, és mindannyian e három szükséglet közül egyet helyezünk előtérbe a többinél.
Az egyes domináns motivátorok jellemzőit az alábbiakban mutatjuk be:
Domináns motivátor | jellemzők |
Elérés szükségessége (n Ach) | • Önmotivált és kész a kihívást jelentő, de reális célok kitűzésére • Kérjen állandó visszajelzést teljesítményükről • Mérsékelt kockázatvállalók, akik kerülik a rendkívül kockázatos vagy konzervatív magatartást • Előnyben részesítse a világosan meghatározott célokat és mérhető eredményeket mutató feladatokat • Inkább belső motiváció, mint külső jutalom |
Need for Power (n Pow) | • Ambiciózus és vágyakozó vezetői szerepek és befolyásos pozíciók • Versenyorientált, és élvezi mások befolyásolását vagy befolyásolását • Potenciálisan tekintélyelvű vezetési stílus, amely a hatalomra és az ellenőrzésre összpontosít • Hiányozhat az empátia és a mások felhatalmazásával kapcsolatos törődés • Győzelem, státusz és felelősség motiválja |
Affiliáció szükségessége (n Aff) | • Értékelje mindenekelőtt a meleg, baráti társas kapcsolatokat • Együttműködő csapatjátékosok, akik kerülik a konfliktust • A másoktól való tartozás, elfogadás és jóváhagyás motiválja • Nem szereti a közvetlen versenyt, amely veszélyezteti a kapcsolatokat • Élvezze a közös munkát, ahol segíthetnek és kapcsolatba léphetnek az emberekkel • Egyéni célokat feláldozhat a csoportharmónia érdekében |
Határozza meg a domináns motivátor kvízt
A David McClelland elméleten alapuló domináns motivátor megismerése érdekében összeállítottunk egy rövid kvízt referenciaként. Kérjük, minden kérdésben válassza ki azt a választ, amelyik a legjobban rezonálja Önt:
#1. A munkahelyi/iskolai feladatok elvégzésekor előnyben részesítem azokat a feladatokat, amelyek:
a) Világos és meghatározott céljaim és módszereim legyenek teljesítményem mérésére
b) Engedd meg, hogy befolyásoljak és vezessek másokat
c) Vonja be a társaimmal való együttműködést
#2. Ha kihívás adódik, a legvalószínűbb, hogy:
a) Készítsen tervet ennek leküzdésére
b) Erősítsd meg magam és vállald át a helyzetet
c) Kérjen másoktól segítséget és véleményt
#3. Akkor érzem a legnagyobb jutalmat, ha az erőfeszítéseim:
a) Formálisan elismerik teljesítményeimet
b) Mások sikeresnek/magas státuszúnak látják
c) Barátaim/kollégáim nagyra értékelik
#4. Egy csoportos projektben az ideális szerepem a következő lenne:
a) A feladat részleteinek és ütemezésének kezelése
b) A csapat és a munkaterhelés koordinálása
c) A csoporton belüli kapcsolat kialakítása
#5. A legmegfelelőbbnek tartom az alábbi kockázati szintet:
a) Lehet, hogy kudarcot vallanak, de erőt adnak a képességeimnek
b) Előnyt jelenthet nekem másokkal szemben
c) Nem valószínű, hogy károsítja a kapcsolatokat
#6. Amikor egy célért dolgozom, elsősorban a következők hajtanak:
a) A személyes sikerélmény
b) Elismerés és státusz
c) Támogatás másoktól
#7. A versenyek és az összehasonlítások azt az érzést keltik bennem, hogy:
a) Motivált a legjobb teljesítményemre
b) Energikus, hogy a győztes legyél
c) Kényelmetlen vagy stresszes
#8. Az a visszajelzés, amely a legtöbbet jelentené számomra:
a) Teljesítményem objektív értékelése
b) Dicséret azért, mert befolyásos vagy felelős
c) Gondoskodás/megbecsülés kifejezése
#9. Engem leginkább azok a szerepek/munkák vonzanak, amelyek:
a) Engedje meg, hogy leküzdjem a kihívást jelentő feladatokat
b) Adj hatalmat mások felett
c) Erős csapatmunka bevonása
#10. Szabadidőmben leginkább:
a) Önálló projektek folytatása
b) Szocializálódás és kapcsolatteremtés másokkal
c) Versenyjátékok/tevékenységek
#11. A munkahelyen a strukturálatlan időt töltik:
a) Tervek készítése és célok kitűzése
b) Hálózatépítés és kollégák bevonása
c) Csapattársak segítése, támogatása
#12. Leginkább a következőkkel töltök fel:
a) Céljaim elérése érdekében tett előrelépés érzése
b) Tiszteltnek érzi magát, és felnéz rá
c) Minőségi idő a barátokkal/családdal
Pontozása: Adja össze az egyes betűkre adott válaszok számát. A legmagasabb pontszámot elérő betű az elsődleges motivátort jelöli: Többnyire a = n Ach, Többnyire b = n Pow, Többnyire c = n Aff. Felhívjuk figyelmét, hogy ez csak egy megközelítés, és az önreflexió gazdagabb betekintést nyújt.
Interaktív tanulás a javából
hozzáad izgalomés a motivációa találkozóidra AhaSlidesDinamikus kvíz funkció💯
A David McClelland-elmélet alkalmazása (+Példák)
A David McClelland elméletet különféle körülmények között alkalmazhatja, különösen vállalati környezetben, például:
• Vezetés/menedzsment: A kiváló vezetők tudják, hogy a termelékenység maximalizálása érdekében meg kell érteni, mi motivál igazán minden alkalmazottat. McClelland kutatása feltárja egyedi belső mozgatórugóinkat – a teljesítmény, a hatalom vagy a hovatartozás iránti igényt.Például: Egy teljesítményorientált vezető úgy strukturálja a szerepköröket, hogy mérhető célokat és célkitűzéseket tartalmazzon. Gyakoriak a határidők és a visszajelzések a teljesítmény maximalizálása érdekében.
• Pályaválasztási tanácsadás: Ez a betekintés a tökéletes karrierúthoz is vezet. Keresse meg azokat, akik alig várják a nehéz célokat, miközben mesterségük formálódik. Üdvözöljük az iparágak vezetésére kész erőműveket. Olyan társult partnereket alakítson ki, akik készen állnak arra, hogy emberközpontú karrierjük révén megerősödjenek.Például: Egy középiskolai tanácsadó észreveszi a diák szenvedélyét a célok kitűzése és elérése iránt. Vállalkozási vagy más önirányító karrierutakat ajánlanak.• Toborzás/kiválasztás: A toborzás során találjon olyan szenvedélyes személyiségeket, akik vágynak arra, hogy felhasználják ajándékaikat. Mérje fel a motivációkat az egyes pozíciók kiegészítésére. A boldogság és a kiváló teljesítmény abból adódik, hogy az egyének egyre jobban teljesítik a céljukat.Például: Egy startup értéke n Ach, és kiszűri a jelöltek lendületét, kezdeményezőkészségét és képességét, hogy önállóan dolgozzanak az ambiciózus célok felé.• Képzés/fejlesztés: A tudás közvetítése különböző igényeknek megfelelő tanulási stílusokon keresztül. Ennek megfelelően ösztönözze a függetlenséget vagy a csapatmunkát. Győződjön meg arról, hogy a célok belső szinten rezonálnak, hogy tartós változást idézzenek elő.Például: Egy online kurzus rugalmasságot tesz lehetővé az ingerlésben, és választható kihívásokat is tartalmaz a magas szintű n Ach-ban lévők számára.• Teljesítményértékelés: Fókuszban a visszacsatolás, kiemelve a növekedés ösztönzését szolgáló legfontosabb motivátorokat. Legyen szemtanúja az elkötelezettséget és a vállalati jövőképet tápláló motivációk egyben.Például: A magas n Pow-val rendelkező alkalmazott visszajelzést kap a vállalaton belüli befolyásról és láthatóságról. A célok középpontjában a tekintélyi pozíciókba jutás áll.
• Szervezeti fejlesztés: Mérje fel a csapatok/részlegek erősségeit, ami segít a kezdeményezések, a munkakultúra és az ösztönzők felépítésében.Például: Az igényfelmérés erős n Aff-ot mutat az ügyfélszolgálatban. A csapat több együttműködésre és a minőségi interakciók elismerésére épít.• Önismeret: Az önismeret újraindítja a ciklust. Saját és mások szükségleteinek megértése empátiát épít, és javítja a szociális/munkakapcsolatokat.Például: Egy alkalmazott észreveszi, hogy többet tölt fel a csapatépítő tevékenységekből, mint az egyéni feladatokból. Egy kvíz kitöltése megerősíti, hogy elsődleges motivátora n Aff, ami növeli az önmegértést.• Coaching: A coaching során felfedezheti a kiaknázatlan lehetőségeket, együttérzéssel irányíthatja a gyengeségek enyhítését, és lojalitást ápolhat minden kollégája motivációjának nyelvén.Például: Egy menedzser közvetlen jelentést készít magas n Ach értékkel az interperszonális készségek erősítéséről, hogy felkészüljön a vezetői pozíciókra.Elvitel
McClelland öröksége tovább folytatódik, mert a kapcsolatok, az eredmények és a befolyás továbbra is mozgatja az emberi fejlődést. A legerőteljesebben az, hogy elmélete az önfelfedezés lencséjévé válik. Legfontosabb motivációinak azonosításával virágozni fog a belső céljának megfelelő munka elvégzésében.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a motiváció elmélete?
McClelland kutatása három alapvető emberi motivációt azonosított – teljesítményigény (nAch), hatalom (nPow) és hovatartozás (nAff) –, amelyek befolyásolják a munkahelyi viselkedést. A nAch független célok kitűzését/versenyét hajtja végre. Az nPow táplálja a vezetés/befolyáskeresést. Az nAff inspirálja a csapatmunkát/kapcsolatépítést. Ezen „szükségletek” felmérése önmagában/másokban javítja a teljesítményt, a munkával való elégedettséget és a vezetés hatékonyságát.
Melyik vállalat használja McClelland motivációs elméletét?
Google – Igényfelmérést alkalmaznak, és a szerepeket/csapatokat erősségeik alapján alakítják ki olyan területeken, mint a teljesítmény, a vezetés és az együttműködés, amelyek összhangban állnak a David McClelland elmélettel.