Legújabb webináriumunkban három szakértő foglalkozott a mai előadók előtt álló legnagyobb kihívással: a közönség figyelemelterelésével. Íme, mit tanultunk.
Ha valaha is tartottál már előadást egy szórakozott arcokkal teli teremben – emberek görgetnek a telefonjukon, üveges tekintettel, vagy máshol járkálnak a gondolataid –, akkor tudod, milyen frusztráló tud lenni. Pontosan ezért rendeztük meg a „Győzd le a szétszórt agyat” című előadást.
Ian Paynton, az AhaSlides márkaigazgatója moderálta ezt az interaktív webináriumot, amelyen három vezető szakértő vett részt, hogy foglalkozzanak egy olyan válsággal, amellyel az előadók 82.4%-a rendszeresen szembesül: a közönség figyelmének elterelése.
Ismerje meg a szakértői testületet
Panelünkben részt vettek:
- Dr. Sheri All – Neuropszichológus, kognitív funkciókra és figyelemre szakosodott
- Hannah Choi – Vezetői funkciókat ellátó coach, aki neurodivergens tanulókkal dolgozik
- Neil Carcusa – Tréningmenedzser több éves frontvonalbeli prezentációs tapasztalattal
Maga az ülés is gyakorolta azt, amit prédikált, az AhaSlides-t élő szófelhőkhöz, kérdésekhez és válaszokhoz, közvélemény-kutatásokhoz, sőt még egy sorsolást is használt, hogy a résztvevők végig lekössék a figyelmüket. Nézze meg a felvételt itt.
A figyelemelterelési válság: Mit mutatnak a kutatások?
A webináriumot azzal nyitottuk, hogy megosztottuk velünk a nemrégiben, 1,480 szakember bevonásával készült AhaSlides kutatásunk szemléletes eredményeit. A számok lesújtó képet festenek:
- 82.4% az előadók rendszeres közönségfigyelmeztetésről számolnak be
- 69% úgy vélem, hogy a csökkent figyelmi időtartam hatással van a munkamenetek termelékenységére
- 41% a felsőoktatók azt mondják, hogy a figyelemelterelés negatívan befolyásolja a munkával való elégedettségüket
- 43% a vállalati trénerek ugyanerről számolnak be
Mi okozza ezt a sok figyelemelterelést? A résztvevők négy fő bűnöst azonosítottak:
- Többfeladatos munkavégzés (48%)
- Digitális eszközértesítések (43%)
- Képernyőfáradtság (41%)
- Interaktivitás hiánya (41.7%)
Az érzelmi teher is valós. A műsorvezetők úgy írták le, hogy „inkompetensnek, produktívnak, kimerültnek vagy láthatatlannak” érzik magukat, amikor egy kikapcsolt teremben találják magukat.
Dr. Sheri All a figyelem tudományáról
Dr. All a szakértői beszélgetést azzal kezdte, hogy mélyrehatóan elemezte, hogyan is működik valójában a figyelem. Ahogy kifejtette: „A figyelem az emlékezet kapuja. Ha nem ragadjuk meg a figyelmet, a tanulás egyszerűen nem történhet meg.”
A figyelmet három kritikus összetevőre bontotta:
- Figyelmeztetés – Felkészültség az információk befogadására
- Tájolás – A figyelem arra irányítása, ami igazán számít
- Vezetői irányítás – A fókusz tudatos fenntartása
Aztán jött a kijózanító statisztika: Az elmúlt 25 évben a kollektív figyelmi időtartam körülbelül ...-ról csökkent. két percből mindössze 47 másodpercAlkalmazkodtunk a digitális környezetekhez, amelyek folyamatos feladatváltást igényelnek, és ennek eredményeként az agyunk alapvetően megváltozott.
A többfeladatos mítosz
Dr. All leleplezte az egyik leggyakoribb tévhitet: „A multitasking egy mítosz. Az agy egyszerre csak egy dologra tud koncentrálni.”
Amit multitaskingnak nevezünk, az valójában gyors figyelemváltás, és felvázolta ennek súlyos következményeit:
- Több hibát követünk el
- Teljesítményünk jelentősen lelassul (a kutatások hasonló hatásokat mutatnak, mint a kannabisz okozta károsodás).
- A stressz-szintünk drámaian megnő
Az előadók számára ennek kritikus következménye van: Minden másodperc, amit a közönség szöveges diák olvasásával tölt, egy olyan másodperc, amit nem figyelnek a beszédedre.
Neil Carcusa a legnagyobb műsorvezetői hibáról
Neil Carcusa, széleskörű képzési tapasztalataira támaszkodva, meghatározta, hogy szerinte melyek a leggyakoribb trap bemutatók:
„A legnagyobb hiba az, ha azt feltételezzük, hogy a figyelmet csak egyszer kell megragadni. A teljes foglalkozás alatt be kell tervezni a figyelem újraindítását.”
A mondanivalója erősen megérintette a közönséget. Még a legelkötelezettebb ember is elsodródhat – egy olvasatlan e-mail, egy közelgő határidő vagy egyszerű mentális fáradtság miatt. A megoldás nem egy jobb nyitómondat, hanem az, hogy a prezentációdat az elejétől a végéig figyelemfelkeltő sorozatként tervezd meg.
Carcusa azt is hangsúlyozta, hogy a képzést egyfajta interaktivitás által vezérelt élmény, nem pusztán információátadásként. Megjegyezte, hogy az előadó energiája és állapota közvetlenül befolyásolja a közönséget az általa „tükörhatásnak” nevezett módon – ha szétszórt vagy alacsony energiájú vagy, a közönséged is az lesz.
Hannah Choi a mindenki számára megfelelő tervezésről
Hannah Choi, vezetői funkciókkal foglalkozó coach, a webinárium talán legfontosabb szemléletváltását javasolta:
„Amikor valaki elterelődik, a probléma gyakran a környezetben vagy a prezentáció kialakításában rejlik – nem pedig a személy jellemhibájában.”
Ahelyett, hogy a figyelemelterelő közönséget hibáztatná, Choi a következőket szorgalmazza: befogadó tervezési elvek amelyek az agy tényleges működésével foglalkoznak, különösen a neurodivergens agyakkal. Az ő megközelítése:
- A vezetői funkciók támogatása egyértelmű struktúrával
- Tájékoztatás (mondd el az embereknek, hová mennek)
- Bontsd a tartalmat kezelhető darabokra
- Teremts pszichológiai biztonságot a kiszámíthatóság révén
Amikor olyan agyak számára tervezel, amelyek a leginkább küzdenek a figyelemmel és a végrehajtó funkciókkal (például az ADHD-val élők), olyan prezentációkat hozol létre, amelyek mindenki számára jobban működnek.
Diákról és történetmesélésről
Choi különösen nagy hangsúlyt fektetett a diatervezésre. Az előadóknak elég jól kell ismerniük a tartalmukat ahhoz, hogy történetként meséljék el – magyarázta –, a diákat illusztrációként – menő képekként és felsorolásként –, ahelyett, hogy „regényként” szolgálnának.
A szöveges diák zavaró tényezők, mivel arra kényszerítik a közönséget, hogy váltsanak a szóbeli hallgatás és a szóbeli olvasás között, amit az agy nem tud egyszerre megtenni.
A webináriumon megosztott kulcsfontosságú stratégiák
A szekcióülés során a résztvevők konkrét, gyakorlatban is megvalósítható stratégiákat osztottak meg, amelyeket az előadók azonnal alkalmazhatnak. Íme a legfontosabb pontok:
1. Tervezd meg a figyelem újraindítását
Ahelyett, hogy az elején egyszer felkeltenéd a figyelmet, építs be tudatos újraindításokat 5-10 percenként a következők használatával:
- Meglepő statisztikák vagy tények
- Közvetlen kérdések a közönséghez
- Rövid interaktív tevékenységek
- Tiszta téma- vagy szakaszátmenetek
- Szándékos energiaváltások az előadásmódodban
A paneltagok megjegyezték, hogy az olyan eszközök, mint az AhaSlides, élő közvélemény-kutatások, szófelhők és kérdések és válaszok segítségével a potenciális zavaró tényezőket (telefonok) elköteleződési eszközökké alakíthatják – a részvételre ösztönző eszközöket, ahelyett, hogy ellenük harcolnának.
2. Szüntesd meg a szöveges diákat
Ez a pont mindhárom paneltagnál többször felmerült. Amikor bekezdéseket illesztesz a diákra, arra kényszeríted a közönséged agyát, hogy válasszon az olvasás (verbális feldolgozás) és a meghallgatásod (szintén verbális feldolgozás) között. Nem tudják mindkettőt hatékonyan megtenni.
Az ajánlás: Használj diákat illusztrációként, lebilincselő képekkel és minimális felsorolásjelekkel. Ismerd a tartalmat annyira, hogy történetként elmesélhesd, a diákat vizuális írásjelekként használva.
3. Építs be szüneteket (magadnak és a közönségednek)
Hannah Choi különösen hangsúlyozta ezt: „A szünetek nem csak a közönségnek valók – műsorvezetőként védik az állóképességet.”
Az ő ajánlásai:
- A tartalomblokkok maximálisan 15-20 percesek legyenek
- Változtasd meg a formátumot és a stílust
- Felhasználás interaktív tevékenységek természetes szünetekként
- Hosszabb foglalkozások esetén iktass be tényleges bioszüneteket
Egy fáradt előadó alacsony energiát sugároz, ami ragályos. Óvd meg magad, hogy megőrizd a közönséged elkötelezettségét.
4. Használja ki a tükörhatást
A figyelem ragályos, értettek egyet a panel résztvevői. Az energiád, az önbizalmad és a felkészültséged közvetlenül befolyásolja a közönséged elköteleződésének szintjét, Neil szavaival élve: „tükörhatás”.
Ha szétszórt vagy, a közönséged szorong. Ha felkészületlen vagy, akkor eltávolodnak. De ha magabiztos és energikus vagy, akkor odafigyelnek.
A kulcs? Gyakorold a tananyagot. Ismerd jól. Nem a memorizálásról van szó, hanem a felkészülésből fakadó magabiztosságról.
5. Tegye a tartalmat személyesen relevánssá
A panel azt tanácsolta, hogy a közönséged szemszögéből tervezz. Törekedj a konkrét problémáikra, és releváns példákkal kösd össze a tartalmat a valódi céljaikkal és kihívásaikkal.
Az általános tartalom általános figyelmet kap. Amikor az emberek önmagukat látják a tartalmaidban, a figyelemelterelés sokkal nehezebbé válik.
Három záró gondolat a panelbeszélgetésből
A webinárium zárásaként minden résztvevő egy utolsó gondolatot intézett a résztvevőkhöz:
Dr. Sheri All: „A figyelem múlandó.”
Fogadd el ezt a valóságot, és tervezz hozzá. Hagyd abba az emberi neurológia elleni küzdelmet, és kezdj el vele dolgozni.
Hannah Choi: „Vigyázz magadra műsorvezetőként.”
Nem tölthetsz üres pohárból. Az állapotod közvetlenül befolyásolja a közönséged állapotát. Priorizáld a felkészülést, a gyakorlást és az energiagazdálkodást.
Neil Carcusa: „A figyelem nem azért csökken, mert az emberek nem törődnek valamivel.”
Amikor a közönséged figyelme elterelődik, az nem személyeskedés. Nem rossz emberek, és te sem vagy rossz előadó. Emberek, emberi aggyal egy olyan környezetben, amelyet a figyelemelterelésre terveztek. A te feladatod az, hogy megteremtsd a feltételeket a koncentrációhoz.
