Gondolkoztál már azon, milyen lehet egy olyan cégben dolgozni, ahol a főnök irodája nem egy impozáns torony, hanem egy hangulatos sarok? Ez a lényege a lapos szervezeti felépítés — a munkahelyi forradalom, amely átformálta a vállalkozások működését. 

Ebben a blogbejegyzésben elmagyarázzuk, mit jelent a lapos szervezeti struktúra, és miért válik egyre népszerűbb a cégek körében. Belemerülünk az általa kínált előnyökbe és kihívásokba, bemutatjuk azokat a valós vállalatokat, amelyek támogatták ezt a modellt, és gyakorlati tippeket adunk azoknak a szervezeteknek, amelyek át kívánnak lépni ebbe a demokratikusabb munkahelyi struktúrába.

Tartalomjegyzék 

• Mi az a lapos szervezeti struktúra?
• Miért választanak a vállalatok lapos szervezeti struktúrát?
• Melyek a lapos szervezeti struktúra hátrányai?
• Mely iparágak alkalmasak egy lapos szervezeti felépítésre?
• Lapos szervezeti struktúra példák 
• Hogyan tudnak a vállalatok egy lapos szervezeti struktúrát működni?
• Kulcs elvezetések
• GYIK 

Mi az a lapos szervezeti struktúra?

A lapos szervezeti struktúra, amelyet gyakran horizontális vagy decentralizált struktúrának neveznek, egy olyan vállalatszervezési mód, ahol kevés vagy nincs középvezetői szint. Egyszerűbben fogalmazva, ez olyan, mint egy vállalat, ahol nagyon kevés vagy egyáltalán nincs főnök az alkalmazottak és a legfőbb döntéshozók között.

A hagyományos hierarchikus struktúrában általában több vezetési szint működik, amelyek mindegyike az alkalmazottak egy részét felügyeli. Ezek a szintek egy parancsnoki láncot hoznak létre felülről, ahol a döntések és az utasítások lefolynak az alsóbb szintekre. Ezzel szemben a lapos szerkezet megszünteti vagy minimalizálja ezeket a rétegeket, közvetlenebb kommunikációs és döntéshozatali vonalat hozva létre.

Miért választanak a vállalatok lapos szervezeti struktúrát?

A vállalatok különböző okok miatt választanak egy lapos szervezeti struktúrát, mivel ez számos olyan potenciális előnnyel jár, amely illeszkedik céljaikhoz és értékeikhez. 

Íme néhány előnye a lapos szervezeti felépítésnek:

1/ Továbbfejlesztett kommunikáció: 

Egy lapos szervezeti struktúrában kevesebb irányítási réteg van, ami azt jelenti, hogy a kommunikációs csatornák rövidebbek és közvetlenebbek. Ez jobb és gyorsabb kommunikációt eredményezhet az egész szervezeten belül, megkönnyítve az ötletek, információk és visszajelzések cseréjét.

2/ Gyors döntéshozatal: 

A hierarchia kevesebb szintjével gyorsabban hozhatók döntések. A felsővezetők vagy vezetők tisztább rálátással rendelkeznek a szervezet működésére, és megalapozott döntéseket hozhatnak anélkül, hogy több vezetői rétegben kellene eligazodniuk.

3/ Fokozott munkavállalói szerepvállalás: 

Lapos szerkezetek gyakran felhatalmazza az alkalmazottakat nagyobb autonómiát és döntési jogkört biztosítva nekik. Ez magasabb munkahelyi elégedettséghez, motivációhoz és a munkájuk iránti felelősségérzethez vezethet.

4/ Rugalmasság és alkalmazkodóképesség: 

A dinamikus vagy gyorsan változó iparágakban működő vállalatok előnyben részesíthetik a lapos szerkezeteket, mert azok jobban alkalmazkodnak. Gyorsan tudnak reagálni a piaci változásokra, a vásárlói igényekre vagy a felmerülő lehetőségekre anélkül, hogy a bürokráciában elakadnának.

5/ Költséghatékonyság: 

A vezetői rétegek felszámolása csökkentheti a középvezetői pozíciókhoz kapcsolódó munkaerőköltségeket. Ez költségmegtakarítást eredményezhet, amelyet újra be lehet fektetni az üzlet más területeire.

6/ Fókuszban az innováció: 

A lapos szervezeti struktúra gyakran ösztönzi az innováció és a kreativitás kultúráját. Az alkalmazottakat minden szinten arra ösztönzik, hogy ötletekkel és megoldásokkal járuljanak hozzá, ami egy innovatívabb és agilisabb szervezethez vezet.

7/ Szervezetpolitika csökkenése: 

A hierarchia kevesebb szintje csökkentheti a belső politikát és a hatalmi harcokat, amelyek a hagyományos, hierarchikus szervezetekben előfordulhatnak.

8/ Tehetségek vonzása: 

A közvetlen hatást és növekedést biztosító, lapos szervezetben történő munkavégzés lehetősége vonzó lehet a potenciális alkalmazottak számára, elősegítve a tehetségek megszerzését és megtartását.

Melyek a lapos szervezeti struktúra hátrányai?

A lapos szervezeti felépítés, bár számos előnnyel jár, számos olyan hátránnyal is jár, amelyek hatással lehetnek a szervezet működésére és hatékonyságára. Íme néhány fő hátrány:

1/ Korlátozott vertikális növekedési lehetőségek:

Egy lapos szervezeti struktúrában a vezetői szintek száma minimális, vagy egyáltalán nincs. Ennek eredményeként az alkalmazottaknak korlátozott lehetőségeik vannak a szervezeten belüli előléptetésre és karrier növekedésre.

2/ A túlterheltség és a kiégés lehetősége:

A lapos struktúrában dolgozó alkalmazottak gyakran szélesebb felelősséget és szélesebb körű irányítást vállalnak. Ez a megnövekedett munkaterhelés túlterheltséghez, stresszhez és kiégéshez vezethet, ha nem kezelik hatékonyan.

3/ A specializáció hiánya:

A lapos szerkezet korlátozhatja a speciális szerepkörök és a szakértelem fejlesztését, mivel az alkalmazottaknak több kalapot kell viselniük. Ez potenciálisan befolyásolhatja az ismeretek mélységét bizonyos területeken.

4/ A mikromenedzsment kockázata:

Az ellenőrzés fenntartása és a feladatok rendeltetésszerű végrehajtásának biztosítása érdekében a felső vezetés mikromenedzsmenthez folyamodhat, aláásva az autonómia és a felhatalmazás előnyeit.

5/ Vezetői kihívások:

A hatékony vezetés kulcsfontosságú egy lapos struktúrában az összehangolás, a koordináció és a hatékony döntéshozatal biztosításához a több irányítási szint puffere nélkül. Erős nélkül vezetés, a szervezet küzdhet a rend és az irányvonal fenntartásáért.

6/ A hozzáértő alkalmazottaktól való függés:

A lapos struktúra sikere nagymértékben függ a hozzáértő, önmotivált és proaktív alkalmazottaktól, akik állandó felügyelet nélkül képesek hatékonyan ellátni feladataikat. A struktúra akadozhat, ha nincs a megfelelő tehetség.

Mely iparágak alkalmasak egy lapos szervezeti felépítésre?

Előnyeivel és hátrányaival együtt, itt vannak olyan iparágak, ahol a lapos szervezeti struktúra gyakran hatékony:

• Technológiai startupok: A tech startupok lapos struktúrákat használnak az innováció, a gyors fejlődés és a gyors döntéshozatal ösztönzésére, igazodva vállalkozói és kreatív lényegükhöz.
• Kreatív és tervezési ügynökségek: Ezek az ügynökségek boldogulnak az együttműködés és a csapat minden tagjának értékes hozzájárulásával. A lapos szerkezet olyan kultúrát hoz létre, ahol a kreatív ötletek szabadon áramlanak a csapatok között.
• Digitális marketing és reklámozás: A dinamikus digitális marketing és hirdetési szektor agilitást igényel. A lapos szerkezet lehetővé teszi a gyors döntések meghozatalát, hogy alkalmazkodjanak a piaci trendekhez és a változó ügyféligényekhez.
• E-kereskedelem és online kiskereskedelem: Az e-kereskedelmi vállalkozások gyors tempójú, versenyképes piacokon működnek. A lapos szerkezet lehetővé teszi a gyors alkalmazkodást a fogyasztói preferenciákhoz és a piaci trendekhez.
• Kisvállalkozások és családi vállalkozások: A kisvállalkozások – különösen a családi tulajdonban lévők – az összetartó csapatok és a fürge működési igény miatt egy lapos szerkezetben találják meg a hatékonyságot.

Lapos szervezeti struktúra példák 

Lapos szervezeti struktúra példák? Adunk kettőt.

1. példa: Valve Corporation

szelep, egy videojáték-fejlesztő és digitális forgalmazó cég, lakással működik szervezeti struktúra. Az alkalmazottak szabadon választhatnak projekteket, amelyeken dolgozni szeretnének, és arra ösztönzik őket, hogy különböző csapatokban működjenek együtt és járuljanak hozzá.

2. példa: Közepes

közepes, egy online közzétételi platform, lapos struktúrát alkalmaz a nyitottság, az átláthatóság és a munkavállalók közötti ötletmegosztás előmozdítására. Arra ösztönzi a csapat tagjait, hogy hangot adjanak véleményüknek és működjenek együtt a hagyományos hierarchia korlátai nélkül.

Hogyan tudnak a vállalatok egy lapos szervezeti struktúrát működni?

Íme hét fő lépés a lapos szervezeti struktúra működéséhez:

#1 – Határozza meg egyértelműen a szerepeket és felelősségeket:

Világosan határozza meg a szerepeket, a felelősségeket és az elvárásokat az egyes alkalmazottak számára a lapos struktúrán belül. Adjon átfogó áttekintést arról, hogy az egyes szerepek hogyan járulnak hozzá a szervezet céljaihoz és célkitűzéseihez.

#2 – Átlátható kommunikációs stratégia kialakítása:

Támogatja a nyílt és átlátható kommunikációs környezetet. Hozzon létre egyértelmű kommunikációs csatornákat és platformokat az információk, frissítések és visszajelzések zökkenőmentes megosztása érdekében a szervezeten belül.

#3 – Együttműködési kultúra kialakítása:

Ösztönözze az együttműködést és a csapatmunkát az alkalmazottak között. Támogatja azt a kultúrát, amelyben az alkalmazottak jól érzik magukat az ötletek megosztásában, a hozzájárulásban és a közös célok elérésében való együttműködésben.

#4 – Biztosítson megfelelő képzést és fejlesztést:

Gondoskodjon arról, hogy az alkalmazottak rendelkezzenek a szükséges eszközökkel és ismeretekkel ahhoz, hogy a lapos struktúrán belüli szerepkörükben kitűnjenek.

#5 – Erősítse meg az alkalmazottakat döntéshozatali jogkörrel:

Döntéshozatali jogkör biztosítása a különböző szinteken dolgozó alkalmazottaknak. Bátorítsa őket, hogy vállalják munkájukat, és hozzanak megalapozott döntéseket, amelyek összhangban vannak a szervezet célkitűzéseivel.

#6 – Végezzen karcsú döntéshozatali folyamatot:

Hozzon létre egy egyszerűsített döntéshozatali folyamatot a hatékonyság és a gyorsaság megőrzése érdekében. Határozza meg a döntési küszöbértékeket, és tisztázza, mikor hozhatók döntések önállóan, csoportosan, vagy mikor szükségesek magasabb szintű jóváhagyás.

#7 – Erős vezetés és útmutatás előmozdítása:

Hozzáértő vezetőket kell kifejleszteni, akik irányíthatják és mentorálhatják az alkalmazottakat a lapos struktúrán belül. Hangsúlyozza a vezetői tulajdonságokat, mint például az alkalmazkodóképességet, a hatékony kommunikációt, az empátiát, valamint a csapatok inspirálására és motiválására való képességet.

Kulcs elvezetések

A lapos szervezeti struktúra változást hozott cégünk számára. Ezzel a megközelítéssel olyan kultúrát hirdettünk, amelyben minden csapattag hangja számít. 

Ezen kívül, AhaSlides létfontosságú szerepet játszott ebben az átalakulásban, megkönnyítve a vonzó és interaktív előadásokat, a gördülékeny találkozókat és a hatékony képzéseket. AhaSlides sablonok és a jellemzők felhatalmaztak bennünket arra, hogy zökkenőmentesen működjünk együtt, így egy lapos szerkezet rendkívül sikeres lett.

GYIK 

Mi a példa a lapos szervezeti struktúrára?

A Valve Corporation, a videojáték-fejlesztő cég a lapos szervezeti struktúra figyelemre méltó példája. 

Mik a lapos szerkezet előnyei és hátrányai?

A lapos szerkezet fő előnyei: Gyors döntéshozatal, továbbfejlesztett kommunikáció és együttműködés, alkalmazottak felhatalmazása és alkalmazkodóképesség a változásokhoz.

Hátrányok: Korlátozott vertikális növekedési lehetőségek, túlterheltség és kiégés lehetősége.

A specializáció hiánya, a mikromenedzsment kockázata.

Mi az a lapos és funkcionális szervezeti struktúra?

A lapos szervezeti struktúra olyan rendszerre utal, amely kevés vagy semmilyen irányítási réteget nem tartalmaz, és széles körű ellenőrzést tesz lehetővé. A funkcionális szervezeti struktúra ezzel szemben az alkalmazottakat speciális funkcióik vagy szerepeik alapján csoportosítja.

ref: Valóban | Ping tábla