A választott módszertan megsemmisítheti vagy megszakíthatja a projektet. A rosszul összeállított módszer eleve tönkreteheti a legjobb terveket is.

Éppen ezért elengedhetetlen, hogy megértsük a Waterfall megközelítés valódi természetét. Hasonlóan névadójához, a Waterfall-vízesés előre meghatározott utakon nyúlik le. De a merev szerkezet a szövetségese vagy a horgonya?

Csak a Vízesést a feltételezésekből kicsavarva dönthetjük el, hogy az áramlatok átvétele a megfontolt út. Merüljünk hát el kavargó örvényeibe és dübörgő zuhatagjaiba, hogy a felszín alatt keressük igazságait. Feltárásunk célja, hogy ne hagyjon kő megfordítatlanul, és ne hagyjon felderítetlen rejtélyt a módszertan kiválasztásában.

Csatlakozzon hozzánk, és merüljön el, miközben feltárjuk a Waterfall belső működését, ostromoljuk erősségeit, és felderítjük stratégiai alkalmazásait.

Tartalomjegyzék

• Áttekintés
• A vízesés módszertanáról
• Vízesés módszertani meghatározása
• A vízesés módszertanának 6 fázisa
• A vízesés módszertan előnyei és hátrányai
• Mikor és hol kell alkalmazni a vízesés módszertant?
• Kulcs elvezetések 
• Gyakran ismételt kérdések

Áttekintés

A vízesés módszertanáról

Tippek a jobb elköteleződéshez

• Project Management
• Projekttervezési folyamat
• Projekt kivitelezés

Vízesés módszertani meghatározása

A vízesés módszertana (vagy vízesés-modell) a projektmenedzsmentben egy szekvenciális és lineáris megközelítés, amelyet a projektek kezelésére használnak. Strukturált folyamatot követ, amelyben a projekt minden fázisa befejeződik, mielőtt továbblépne a következőre. A módszert "vízesésnek" nevezik, mivel a haladás folyamatosan lefelé folyik, hasonlóan a vízeséshez.

A Waterfall modell különféle területeken használható, beleértve a szoftverfejlesztést, a tervezést és az építést. Gyakran alkalmazzák szigorú határidővel, korlátozott költségvetéssel és fix hatályú projektekben.

A vízesés módszertanának 6 fázisa

A Waterfall Methodology a projektmenedzsment szekvenciális megközelítését követi, amely külön fázisokból áll. Vizsgáljuk meg ezeket a fázisokat leegyszerűsített módon:

1/ Követelmények összegyűjtése:

Ebben a fázisban azonosítják és dokumentálják a projektkövetelményeket. A projektben érintettek részt vesznek annak biztosítása érdekében, hogy követelményeiket és elvárásaikat jól megértsék. A szakasz célja, hogy szilárd alapot teremtsen a projekthez az elérni kívánt dolgok meghatározásával.

Például van egy szoftverfejlesztési projektje egy új e-kereskedelmi webhelyhez. Ebben a fázisban a projektcsapata:

• Vegyen részt különféle érdekelt felekkel, például cégtulajdonosokkal, marketingszakértőkkel és potenciális végfelhasználókkal, hogy összegyűjtsék véleményüket és igényeiket. 
• Készítsen interjúkat, találkozókat és workshopokat, hogy megértse a webhely céljait, funkcióit és elvárásait.

2/ Tervezés: 

A követelmények összegyűjtése után kezdődik a tervezési szakasz. Itt a projektcsapat elkészíti a projekt részletes tervét vagy tervrajzát. Ez magában foglalja a szerkezet, az összetevők és a felhasználói élmény meghatározását. 

A tervezési szakasz célja annak biztosítása, hogy minden érintettnek, beleértve a fejlesztőket, a tervezőket és az összes érdekelt felet, világos elképzelése legyen a projekt felépítéséről és megjelenéséről.

3/ Megvalósítás:

A megvalósítás szakaszában zajlik a tényleges fejlesztési munka. A projektcsapat megkezdi a projektteljesítmények elkészítését a tervezési előírásoknak megfelelően. 

Képzeld úgy, mintha házat építenél. A kivitelezési szakasz az, amikor az építtetők elkezdenek dolgozni az alapozáson, a falakon, a tetőn, a vízvezetékeken és az elektromos rendszereken. Építészeti terveket követnek és kézzelfogható szerkezetekké alakítják.

Ehhez hasonlóan ebben a fázisban a fejlesztők az előzőekben elkészített tervezési terveket követik, és megírják a projekt működéséhez szükséges kódot. Egyesítik a projekt különböző részeit, például a funkciókat, funkciókat és interfészt, és összekapcsolják őket oly módon, hogy zökkenőmentesen működjenek együtt.

4/ Tesztelés: 

A megvalósítási szakasz után szigorú tesztelés történik a projekt minőségének és funkcionalitásának biztosítása érdekében. A hibák vagy problémák azonosítására különféle típusú teszteléseket hajtanak végre, például egységtesztet, integrációs tesztelést és rendszertesztet. 

A tesztelési szakasz célja annak ellenőrzése, hogy a projekt megfelel-e a meghatározott követelményeknek, és az elvárásoknak megfelelően működik-e.

5/ Bevezetés: 

A telepítés az a fázis, amikor a projekt készen áll a kiadásra és a használatra. Ez a tesztelési fázis befejezése után történik. 

Az üzembe helyezési szakaszban a projekt leszállítandó termékeit, például a szoftvert vagy a webhelyet kiadják és a valós világban implementálják. Ezeket vagy a termelési környezetbe telepítik, ahol minden tényleges használatra be van állítva, vagy a projektet kérő ügyfélhez szállítják.

• Például, ha egy webhelyről van szó, a projektcsapat beállítja a webszervereket, adatbázisokat és minden más szükséges infrastruktúrát. Biztosítanák, hogy minden megfelelően legyen konfigurálva és zökkenőmentesen működjön.

6/ Karbantartás:

A karbantartási szakaszban a projektcsapat folyamatos támogatást nyújt az esetlegesen felmerülő problémák megoldásához. A Karbantartási szakasz fő célja annak biztosítása, hogy a projekt továbbra is jól működjön és megfeleljen a felhasználók elvárásainak. 

• Ha bármilyen hibát vagy problémát fedeznek fel a projektben, a csapat dolgozik azok kijavításán.
• A csapat azt is megvizsgálja, hogy a felhasználói visszajelzések vagy az új követelmények alapján szükséges változtatásokat vagy fejlesztéseket hajtson végre a projekten. Ez hasonló ahhoz, amikor azt javasolja, hogy adjon hozzá új funkciót kedvenc alkalmazásához, és a fejlesztők figyelnek rá, és megvalósítják.

A projektcsapat továbbra is támogatást nyújt, kijavítja a problémákat, és elvégzi a szükséges frissítéseket vagy változtatásokat mindaddig, amíg a projekt be van kapcsolva. Ez segít abban, hogy a projekt megbízható, biztonságos és naprakész legyen.

A vízesés módszertan előnyei és hátrányai

Előnyök

• Világos és strukturált megközelítés: A Módszertan világos és szervezett módot kínál a projektek kezelésére. Lépésről lépésre halad, így a csapatok könnyebben megtervezhetik és végrehajthatják munkájukat.
• Részletes dokumentáció:Ez a modell minden szakaszban hangsúlyozza a dokumentálás fontosságát. Ez azt jelenti, hogy a projektkövetelmények, a tervezési tervek és a megvalósítás részletei jól dokumentáltak. Ez a dokumentáció hasznos a jövőbeni hivatkozásokhoz, és segít megőrizni a tudást a szervezeten belül.
• A követelmények korai felismerése: Ez a módszertan a projektkövetelmények korai azonosítására és meghatározására összpontosít. Ezzel minimalizálhatja az esetleges félreértéseket vagy a hatókör változásait. Már a kezdetektől szilárd alapot biztosít a projekthez.
• Világos mérföldkövek és teljesítések: Ez a módszertan lehetővé teszi egyértelmű mérföldkövek és eredmények meghatározását a projekt minden fázisában. Ez segít a projektmenedzsereknek nyomon követni az előrehaladást, és előre meghatározott célok alapján mérni a sikert. Sikerélményt nyújt, ahogy a csapat minden egyes mérföldkövet teljesít.

hátrányai

• Korlátozott rugalmasság: A módszertannak megvan az a hátulütője, hogy rugalmatlan. Ha egy fázis befejeződik, kihívást jelent a változtatások végrehajtása. Ez a korlátozás nehézségeket okozhat a változó követelményekhez való alkalmazkodásban vagy a visszajelzések későbbi beépítésében a projektben. Ez korlátozhatja a projekt azon képességét, hogy rugalmas legyen és reagáljon a változó igényekre.
• Az érintettek bevonásának hiánya:Ebben a modellben az érintettek korlátozott mértékben vehetnek részt, és csak a projekt későbbi szakaszaiban adnak visszajelzést. Ez a késleltetett elkötelezettség meglepetéseket vagy csalódást okozhat, ha a végeredmény nem felel meg az érdekelt felek elvárásainak.  
• A költséges változtatások magasabb kockázata:A módszertan szekvenciális jellege miatt a változtatások végrehajtása vagy a későbbi szakaszokban feltárt problémák kezelése időigényes és költséges lehet. A projekt módosításához vissza kell térni a korábbi fázisokhoz, ami megzavarhatja a projekt idővonalát és költségvetését. Ezek a változtatások további költségeket és késéseket okozhatnak.
• Korlátozott alkalmazkodóképesség a bizonytalansághoz:Ez a modell azt feltételezi, hogy a projekt követelményei már az elején teljesen megérthetők és meghatározhatók. Összetett projektekben vagy bizonytalan környezetekben azonban kihívást jelenthet a teljes megértés. Ez a korlátozás nehézségeket okozhat a kívánt eredmény elérésében, amikor váratlan helyzetekkel vagy változó körülményekkel szembesülünk.

Különböző módszerek megfelelőbbek lehetnek a projekt és a szervezeti környezet sajátos követelményeihez. Tehát menjünk a következő részre, hogy megtudjuk, mikor érdemes alkalmazni a vízesés modellt!

Mikor és hol kell alkalmazni a vízesés módszertant?

Ezt a módszertant jellemzően jól meghatározott és stabil követelményekkel rendelkező projektekben alkalmazzák, ahol a projektnek világos céljai és hatóköre van. Ez a modell általános az építőiparban, a mérnöki munkában, a gyártásban és a szoftverfejlesztésben.

Íme néhány forgatókönyv, ahol a vízesés módszertan hatékonyan alkalmazható:

1. Szekvenciális és előrelátható projektek: Jól működik olyan projekteknél, amelyekben egyértelmű feladatsorok és kiszámítható folyamatok vannak, mint például egy épület építése.
2. Kis projektek világos célokkal:Hatékony kis projekteknél, jól meghatározott célokkal, például egy egyszerű mobilalkalmazás fejlesztésével.
3. Stabil követelmények és korlátozott változtatások: Ha a projekt követelményei stabilak, és valószínűleg nem változnak jelentősen, a Waterfall Methodology megfelelő. 
4. Megfelelőségi és dokumentációs követelmények: Előnyös olyan projekteknél, amelyek alapos dokumentációt és előírások betartását igénylik, például az egészségügyben vagy a repülőgépiparban.
5. Projektek jól meghatározott felhasználói igényekkel: Akkor alkalmazható, ha a felhasználói igényeket a kezdetektől fogva világosan megértették, mint például egy weboldal elkészítése az ügyfél specifikációi szerint.

Fontos megjegyezni, hogy a Waterfall módszertana nem biztos, hogy alkalmas olyan projektekhez, amelyek alkalmazkodóképességet, gyakori érdekelt felek bevonását vagy a változó követelményekre való reagálást igénylik. Ilyen esetekben gyakran előnyben részesítik az Agilis módszereket.

Kulcs elvezetések

A Waterfall Methodology jól működik szekvenciális és kiszámítható feladatokkal, kis projekteknél világos célokkal vagy jól meghatározott felhasználói projekteknél. Előfordulhat azonban, hogy nem alkalmas az alkalmazkodóképességet és az érintettek gyakori bevonását igénylő projektekhez.

Olyan eszközök használatával, mint pl AhaSlides, fokozhatja a Vízesés Módszertan megvalósítását. Az AhaSlides értékes sablonokés a interaktív funkciókamelyek leegyszerűsítik a projekttervezést, tervezést és kommunikációt. Az AhaSlides segítségével a csapatok lebilincselő prezentációkat készíthetnek, hatékonyan nyomon követhetik az előrehaladást, és javíthatják a projekt általános eredményeit.

Gyakran ismételt kérdések

ref: Forbes | vályogtégla