Mi az, ami igazán inspirálja legjobb munkáját? Ez egy nagy bónusz vagy a kudarctól való félelem?
Míg a külső ösztönzők rövid távú eredményeket hozhatnak, a valódi motiváció belülről fakad – és az önrendelkezési elmélet pontosan erről szól.
Csatlakozz hozzánk, amikor belemerülünk abba a tudományba, ami mögötte van annak, amitől teljesen elmerülünk abban, amit szeretünk. Fedezze fel az egyszerű módszereket, amelyekkel felfűtheti szenvedélyét, és feltárhatja legelkötelezettebb énjét a meglepő meglátások segítségével önmeghatározási elmélet.
Tartalomjegyzék
- Az önmeghatározás elmélete meghatározva
- Hogyan működik az önmeghatározás elmélete
- Példák az önmeghatározás elméletére
- Hogyan fejlesztheti önrendelkezését
- Elvitel
- Gyakran ismételt kérdések
Tippek a jobb elköteleződéshez
Kösse be alkalmazottait
Indítson tartalmas beszélgetést, kapjon hasznos visszajelzést, és értékelje alkalmazottait. Regisztráljon az ingyenes használathoz AhaSlides sablon
🚀 Szerezz ingyenes kvízt☁️
Önmeghatározási elmélet Meghatározott
Önmeghatározás elmélet (SDT) arról szól, hogy mi motivál minket, és mi hajtja a viselkedésünket. Elsősorban Edward Deci és Richard Ryan javasolta és fejlesztette ki 1985.
Lényegében az SDT azt mondja, hogy mindannyiunknak alapvető pszichológiai szükségletei vannak, hogy érezzük:
- Hozzáértő (hatékonyan képes dolgokat csinálni)
- Autonóm (saját cselekedeteink ellenőrzése)
- Kapcsolattartás (másokkal való kapcsolat)
Ha ezeket az igényeket kielégítjük, belülről motiváltnak és boldognak érezzük magunkat – ezt hívják belső motiváció.
Ugyanakkor a környezetünk is nagy szerepet játszik. Azok a környezetek, amelyek támogatják a kompetencia, az autonómia és a szociális kapcsolat iránti igényünket, növelik a belső motivációt.
Az olyan dolgok, mint a választás, a visszajelzés és a másoktól kapott megértés, segítik ezeket az igényeket.
Másrészt, a szükségleteinket nem támogató környezet károsíthatja a belső motivációt. A nyomás, a kontroll vagy a másoktól való elszigeteltség alááshatja alapvető pszichológiai szükségleteinket.
Az SDT azt is elmagyarázza, hogy a külső jutalmak néha hogyan hatnak vissza. Bár rövid távon befolyásolhatják a viselkedést, a jutalmak aláássák a belső motivációt, ha visszafogják az autonómia és a kompetencia érzését.
How Önmeghatározáselméleti munkák
Mindannyiunkban megvan a veleszületett vágy, hogy növekedjünk, új dolgokat tanuljunk, és érezzük, hogy irányítjuk saját életünket (autonómia). Azt is szeretnénk, hogy pozitív kapcsolatok alakuljanak ki másokkal, és értéket (rokonság és kompetencia) adjunk.
Ha ezeket az alapvető szükségleteket támogatjuk, belülről motiváltabbnak és boldogabbnak érezzük magunkat. De ha blokkolják őket, a motivációnk szenved.
A motiváció az motiválttól (a szándék hiányától) a külső motiváción át a belső motivációig folyamatosan létezik. A jutalom és büntetés által vezérelt külső indítékokat tekintjük "vezérelt".
Az érdeklődésből és élvezetből fakadó belső motívumok úgy tekinthetők, mint "autonóm". Az SDT szerint jólétünk és teljesítményünk szempontjából a legjobb a belső hajtóerőnk támogatása.
A különböző környezetek alapvető szükségleteinket táplálják vagy figyelmen kívül hagyják. Azok a helyek, amelyek választási lehetőséget és megértést kínálnak, motiváltabbá, koncentráltabbá és ügyesebbé tesznek bennünket.
A kontrollált környezet hatására úgy érezzük magunkat, hogy kényszerítenek bennünket, így elveszítjük belső kedvünket, és külső okokból teszünk dolgokat, például elkerüljük a bajt. Idővel ez kimerít bennünket.
Minden embernek megvan a saját stílusa a körülményekhez való alkalmazkodásra (oksági orientáció), és hogy milyen célok motiválják őket belsőleg vagy külsőleg.
Ha tiszteletben tartják alapvető szükségleteinket, különösen, ha szabadon választunk, mentálisan jobban teljesítünk, és többet érünk el, mint amikor kívülről irányítanak bennünket.
Példa az önmeghatározás elméletéres
Hogy jobb kontextust biztosítsunk a valós életben való működéséhez, íme néhány példa az önrendelkezési elméletre az iskolában/munkában:
Iskolában:
Az a diák, aki tesztre tanul, mert alapvetően érdekli a tananyag, azt személyesen értelmesnek találja és tanulni akar autonóm motiváció az SDT szerint.
Egy diák, aki csak azért tanul, mert fél a szüleitől a büntetéstől, ha nem sikerül, vagy mert le akar nyűgözni tanárát. kontrollált motiváció.
Munkában:
Az a munkavállaló, aki önkéntesként vesz részt munkahelyi projektekben, mert vonzónak találja a munkát, és összhangban van személyes értékeivel, bemutatkozik. autonóm motiváció SDT szemszögéből.
Az a munkavállaló, aki csak azért dolgozik túlórában, hogy bónuszt szerezzen, elkerülje főnöke haragját, vagy jól nézzen ki egy előléptetésért, demonstrál kontrollált motiváció.
Orvosi vonatkozásban:
Az a beteg, aki csak azért követi a kezelést, hogy elkerülje az egészségügyi személyzet fenyítését, vagy a negatív egészségügyi következményektől való félelem miatt kontrollált motiváció az SDT meghatározása szerint.
Az a beteg, aki betartja orvosa kezelési tervét, mert megérti annak személyes jelentőségét egészsége és hosszú távú jóléte szempontjából, autonóm módon motivált.
Hogyan fejlesztheti önrendelkezését
Ezen tevékenységek rendszeres gyakorlása segít abban, hogy természetes módon kielégítse kompetencia, autonómia és rokonság iránti szükségleteit, és ezáltal a legelkötelezettebb és legtermékenyebb énjévé fejlődjön.
#1. Koncentrálj a belső motivációra
A belső motivált célok kitűzéséhez gondolja át alapvető értékeit, szenvedélyeit és azt, hogy mi ad értelmet, áramlást vagy büszkeséget az elért eredményekre. Válasszon olyan célokat, amelyek ezekhez a mélyebb érdekekhez igazodnak.
A jól belsőleg meghatározott külső célok autonómak is lehetnek, ha a külső előnyök teljes mértékben azonosulnak az önérzettel, és integrálódnak abba. Például egy jól fizető állást választva igazán vonzónak és céltudatosnak találod.
A célok valószínűleg idővel változnak, ahogy fejlődsz. Rendszeresen értékelje újra, hogy továbbra is felgyújtják-e belső lelkesedését, vagy új utak hívják Önt. Legyen hajlandó szükség szerint módosítani a tanfolyamot.
#2. A kompetencia és az autonómia kialakítása
Folyamatosan bővítse képességeit értékeihez és tehetségeihez igazodó területeken a fokozatos elsajátítást elősegítő kihívások révén. A kompetencia a készségek határán való tanulásból származik.
Kérjen visszajelzést és útmutatást, de ne hagyatkozzon kizárólag külső értékelésre. A személyes potenciálon és a kiválósági szabványokon alapuló belső mérőszámok kidolgozása a fejlődés érdekében.
A törekvéseihez kapcsolódó önmotivált okokból hozzon döntéseket, nem pedig megfelelés vagy jutalom miatt. Érezzen magáénak a viselkedését
Vedd körül magad autonómiát támogató kapcsolatokkal, ahol úgy érzed, hogy megértik, és fel van hatalmazva arra, hogy életedet céltudatosan irányítsd az alapján, akivé válsz.
#3. Elégítse ki pszichológiai szükségleteit
Olyan kapcsolatokat ápolj, ahol úgy érzed, valóban látnak, feltétel nélkül elfogadnak, és felhatalmazod arra, hogy hitelesen fejezd ki magad, a megtorlástól való félelem nélkül.
A belső állapotokra, értékekre, korlátokra és célokra vonatkozó rendszeres önreflexió megvilágítja az energizáló, illetve a kiürítő hatásokat, amelyeket meg kell keresni vagy elkerülni.
A szabadidős tevékenységeket egyszerűen az élvezet és a feltöltődés érdekében helyezze előnyben, ahelyett, hogy kipipálná a dobozokat. A belső hobbik táplálják a lelket.
Az olyan külső jutalmakat, mint a pénz, a dicséret és hasonlók, leginkább értékes előnyöknek tekintik, nem pedig a belső indítékok fenntartását szolgáló viselkedés elsődleges mozgatórugójának.
Elvitel
Az önrendelkezési elmélet értékes betekintést nyújt az emberi motivációba és jólétbe. Az SDT eme megértése tegyen képessé arra, hogy megvalósítsa legerősebb, legteljesebben integrált énjét. A jutalmak – a lélekért és a teljesítményért – megéri az erőfeszítést, hogy belső tüze fényesen égjen.
Gyakran ismételt kérdések
Ki javasolta az önrendelkezési elméletet?
Az önmeghatározás elméletét eredetileg Edward Deci és Richard Ryan pszichológusok alapvető munkája javasolta az 1970-es években.
Konstruktivista az önrendelkezési elmélet?
Noha nem tartozik teljesen a konstruktivizmus ernyője alá, az SDT integrálja a konstruktivizmus egyes meglátásait a megismerésnek a motivációk felépítésében betöltött aktív szerepéről, szemben a külső ingerekre adott válaszokkal.
Mi az önrendelkezési elmélet példája?
Az önmeghatározó magatartásra példa lehet egy diák, aki azért regisztrál egy művészeti klubba, mert szívesen rajzol, vagy egy férj mosogat, mert meg akarja osztani a felelősséget a feleségével.
