A kérdőívek arra szolgálnak, hogy mindenhol összegyűjtsék a részleteket az emberektől.
Bár a kérdőívek mindenhol megtalálhatók, az emberek még mindig nem tudják, milyen típusú lekérdezéseket adjanak hozzá.
Megmutatjuk a kutatás során használt kérdőív típusait, valamint azt, hogyan és hol kell használni.
Térjünk rá 👇
További tippek az AhaSlides segítségével
További szórakozást keres az összejövetelek alatt?
Gyűjtsd össze csapattagjaidat egy szórakoztató kvíz segítségével az AhaSlides-en. Regisztráljon, és töltse ki az ingyenes kvízt az AhaSlides sablonkönyvtárából!
🚀 Szerezz ingyenes kvízt☁️
A kérdőív típusai a kutatásban
A kérdőív elkészítésekor át kell gondolnia, hogy milyen típusú információkat szeretne az emberektől megszerezni.
Ha gazdag, feltáró részleteket szeretne egy elmélet bizonyításához vagy megdöntéséhez, végezzen egy kvalitatív felmérést nyílt végű kérdésekkel. Ez lehetővé teszi, hogy az emberek szabadon megmagyarázzák gondolataikat.
De ha már van egy hipotézise, és csak a számokra van szüksége a teszteléshez, akkor a kvantitatív kérdőív a megoldás. Használjon zárt kérdéseket, ahol az emberek választ választanak, hogy mérhető, számszerűsíthető statisztikákat kapjanak.
Ha megvan, itt az ideje kiválasztani, hogy milyen típusú kérdőívet szeretne bevonni a kutatásba.
# 1. Nyitott kérdésnaire a kutatásban
A nyílt végű kérdések értékes eszközt jelentenek a kutatásban, mivel lehetővé teszik az alanyok számára, hogy korlátok nélkül fejezzék ki nézőpontjukat.
A nyílt végű kérdések strukturálatlan formátuma, amelyek nem adnak előre meghatározott válaszlehetőséget, alkalmassá teszik őket a korai feltáró kutatásra.
Ez lehetővé teszi a nyomozóknak, hogy árnyalt betekintéseket tárjanak fel, és potenciálisan olyan új nyomozási utakat azonosítsanak, amelyeket korábban nem terveztek.
Míg a nyílt végű kérdések minőségi, nem pedig kvantitatív adatokat generálnak, és mélyebb kódolási módszereket igényelnek a nagy mintákon végzett elemzéshez, erejük az átgondolt válaszok széles skálájának feltárásában rejlik.
Az interjúkban vagy a magyarázó tényezők feltárására szolgáló kísérleti tanulmányok bevezető kérdéseként gyakran használt nyílt végű lekérdezések akkor a leghasznosabbak, ha egy témát minden oldalról meg kell érteni, mielőtt közvetlenebb, zárt kérdéseket tartalmazó felméréseket terveznénk.
Példa:
Véleménykérdések:
- Mi a véleményed a [témáról]?
- Hogyan írná le a [témával] kapcsolatos tapasztalatait?
Tapasztalati kérdések:
- Mesélj egy olyan időpontról, amikor [esemény] történt.
- Vezess végig a [tevékenység] folyamatán.
Érzelmi kérdések:
- Hogyan érezte magát az [esemény/helyzet] kapcsán?
- Milyen érzelmeket váltanak ki, amikor [inger] van jelen?
Ajánló kérdések:
- Hogyan lehetne javítani a [problémán]?
- Milyen javaslatai vannak a [javasolt megoldás/ötlet] kapcsán?
Hatásos kérdések:
- Milyen hatással volt rád az [esemény]?
- Hogyan változott a [témával] kapcsolatos véleménye az idők során?
Hipotetikus kérdések:
- Mit gondol, hogyan reagálna, ha [forgatókönyv]?
- Ön szerint milyen tényezők befolyásolnák az [eredményt]?
Értelmezési kérdések:
- Mit jelent számodra a [kifejezés]?
- Hogyan értelmezné az [eredmény] megállapítását?
#2. Értékelési skála kérdőív a kutatásban
Az értékelési skála kérdései értékes eszközt jelentenek a kutatásban az attitűdök, vélemények és felfogások mérésére, amelyek nem abszolút állapotként, hanem folytonosan léteznek.
Azáltal, hogy a válaszadók egy kérdést, majd egy számozott skála segítségével mutatnak be egyetértésük, fontosságuk, elégedettségük vagy egyéb értékeléseik jelzésére, ezek a kérdések strukturáltan, mégis árnyalt módon rögzítik az érzések intenzitását vagy irányát.
A gyakori típusok közé tartozik Likert mérlegek olyan címkéket foglal magában, mint a határozottan nem értek egyet, illetve a vizuális analóg skálákat.
Az általuk szolgáltatott kvantitatív metrikus adatok ezután könnyen összesíthetők és statisztikailag elemezhetők az átlagos értékelések, korrelációk és kapcsolatok összehasonlításához.
Az értékelési skálák jól alkalmazhatók olyan alkalmazásokhoz, mint a piacszegmentáció elemzése, az előzetes tesztelés és a megvalósítás utáni programértékelés olyan technikák segítségével, mint pl. A / B tesztelés.
Noha reduktív jellegükből hiányozhat a nyílt válaszok kontextusa, az értékelési skálák továbbra is hatékonyan mérik fel a hangulati dimenziókat az attitűd aspektusai közötti prediktív kapcsolatok vizsgálatára, ha megfelelően helyezik el a kezdeti leíró vizsgálat után.
#3. Zártvégű kérdőív a kutatásban
A zárt végű kérdéseket általában a kutatás során használják strukturált, kvantitatív adatok gyűjtésére szabványos válaszválasztásokon keresztül.
Azáltal, hogy korlátozott számú válaszlehetőséget biztosít az alanyok számára, mint például igaz/hamis, igen/nem, értékelési skálák vagy előre meghatározott feleletválasztós válaszok, a zárt kérdések könnyebben kódolható, összesíthető és statisztikailag elemezhető válaszokat adnak. nagy mintákon a nyílt végű kérdésekhez képest.
Ez alkalmassá teszi őket a későbbi validálási fázisokban, miután olyan tényezőket már azonosítottak, mint a hipotézisek tesztelése, az attitűdök vagy felfogások mérése, a tantárgyi értékelések és a tényeken alapuló adatokra támaszkodó leíró vizsgálatok.
Míg a válaszok korlátozása leegyszerűsíti a felmérést és lehetővé teszi a közvetlen összehasonlítást, azzal a kockázattal jár, hogy kimaradnak a váratlan kérdések, vagy elveszik az adott alternatívákon túlmutató kontextus.
#4. Feleletválasztós kérdőív a kutatásban
A feleletválasztós kérdések hasznos eszközt jelentenek a kutatásban, ha zárt kérdőíveken keresztül adják meg őket megfelelően.
A válaszadóknak egy kérdést, valamint négy-öt előre meghatározott válaszlehetőséget kínálnak, amelyek közül választhatnak.
Ez a formátum lehetővé teszi a válaszok egyszerű számszerűsítését, amelyek statisztikailag elemezhetők nagy mintacsoportokon keresztül.
Bár a résztvevők gyorsan kitölthetik, és egyszerűen kódolhatók és értelmezhetők, a feleletválasztós kérdéseknek is vannak bizonyos korlátai.
Leginkább annak a kockázata, hogy figyelmen kívül hagyják a fontos árnyalatokat, vagy elmulasztják a releváns opciókat, ha előzetesen nem tesztelik őket alaposan.
Az elfogultság kockázatának minimalizálása érdekében a válaszválasztásnak kölcsönösen ki kell zárnia és együttesen kimerítőnek kell lennie.
A megfogalmazás és az opciók figyelembevételével a feleletválasztós kérdések hatékonyan mérhető leíró adatokat szolgáltathatnak, ha a kulcsfontosságú lehetőségeket előre meghatározták, például a viselkedések és a demográfiai profilok osztályozására vagy az olyan témákkal kapcsolatos ismeretek értékelésére, amelyekben változatok ismertek.
#5. Likert skála kérdőív a kutatásban
A Likert-skála a kutatásban általánosan használt Értékelési skála típusa, amellyel kvantitatív módon mérhető az attitűdök, vélemények és felfogások különböző érdeklődésre számot tartó témákkal kapcsolatban.
A szimmetrikus egyetértek-nem értek egyet válaszformátumot használva, ahol a résztvevők egy kijelentéssel jelzik egyetértésüket, a Likert-skálák jellemzően 5 pontos kialakításúak, bár a mérés szükséges érzékenységétől függően több vagy kevesebb lehetőség is lehetséges.
A válaszskála minden szintjéhez numerikus értékeket rendelve a Likert-adatok lehetővé teszik a minták és a változók közötti kapcsolatok statisztikai elemzését.
Ez konzisztensebb eredményeket ad, mint az egyszerű igen/nem vagy a nyílt végű kérdések bizonyos típusú kérdések esetében, amelyek célja az érzelmek intenzitásának mérése egy kontinuumon.
Míg a Likert-skálák könnyen gyűjthető metrikus adatokat biztosítanak, és egyértelműek a válaszadók számára, korlátaik túlságosan leegyszerűsítik az összetett nézőpontokat, bár a kutatásban megfelelően alkalmazva továbbra is értékes betekintést nyújtanak.
Példa
A kutató meg akarja érteni a kapcsolatot a munkával való elégedettség (függő változó) és az olyan tényezők között, mint a fizetés, a munka-magánélet egyensúlya és a felügyelet minősége (független változók).
Az 5 pontos Likert-skálát olyan kérdésekre használjuk, mint:
- Elégedett vagyok a fizetésemmel (egyáltalán nem értek egyet teljes mértékben egyetértek)
- A munkám lehetővé teszi a munka és a magánélet megfelelő egyensúlyát (egyáltalán nem értek egyet teljesen egyetértek)
- A felettesem támogató és jó menedzser (egyáltalán nem értek egyet teljesen egyetértek)
A kutatás során minden típusú kérdőívet lefedünk. Kezdje el azonnal az AhaSlides szolgáltatást ingyenes felmérési sablonok!
Kulcs elvezetések
Az ilyen típusú kérdőívek a kutatás során jellemzően elterjedtek, és az emberek könnyen kitölthetők.
Ha a kérdései könnyen megfoghatók, és a lehetőségek egységesek, mindenki ugyanazon az oldalon van. A válaszok aztán szépen összeállnak, hogy egy vagy millió választ kaptál.
A kulcs az, hogy a válaszadók mindig pontosan tudják, mit kérdezel, így válaszaik a helyükre csúsztatnak, így zökkenőmentesen összeállíthatók az édes kérdőívek.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a 4 típusú kérdőív a kutatásban?
A kutatás során használt négy fő kérdőívtípus a strukturált kérdőív, a strukturálatlan kérdőív, a felmérés és az interjú. A megfelelő típus a kutatási céloktól, költségvetéstől, idővonaltól és attól függ, hogy a kvalitatív, kvantitatív vagy vegyes módszerek a legalkalmasabbak.
Mi a felmérési kérdések 6 fő típusa?
A felmérési kérdések hat fő típusa a zárt végű kérdések, a nyílt végű kérdések, az értékelési skála kérdései, a rangsorolási kérdések, a demográfiai kérdések és a viselkedési kérdések.
Mi a három típusú kérdőív?
A kérdőívek három fő típusa a strukturált kérdőív, a félig strukturált kérdőív és a strukturálatlan kérdőív.
