Előfordult már, hogy különböző módszereket talált ki egy matematikai feladat megoldására, ahelyett, hogy követné a tanár tanításait?
Gondolt már valaha egy tárgy összes lehetséges felhasználására, például zoknival az ablakredőnyök tisztítására?
Ha a válasz igen, akkor valószínűleg divergens gondolkodású vagy!💭
De, mi a divergens gondolkodás pontosan és hogyan segíthet eligazodni az összetett problémák között? Ismerje meg ezt a fogalmat ebben a cikkben.
Tartalomjegyzék
- Mi az a divergens gondolkodás?
- Példák az eltérő gondolkodásra
- Divergens gondolkodási gyakorlatok és technikák
- Kulcs elvezetések
- Gyakran ismételt kérdések
További szórakozást keres az összejövetelek alatt?
Gyűjtsd össze csapattagjaidat egy szórakoztató kvíz segítségével AhaSlides. Iratkozzon fel ingyenes kvíz kitöltéséhez AhaSlides sablon könyvtár!
🚀 Szerezz ingyenes kvízt☁️
Mi az a divergens gondolkodás?
Eltérő gondolkodás az, amikor a dolgokat több különböző szemszögből nézed, nem csak egy szemszögből.
A divergens gondolkodás ösztönzi a képzeletet és a kíváncsiságot. Lehetővé teszi, hogy szabadon társítson egy koncepciót vagy ötletet egy másikhoz, hogy újszerű kapcsolatokat hozzon létre.
Még a látszólag egymáshoz nem kapcsolódó dolgok is új betekintést nyerhetnek, ha sokrétű objektíven nézzük.
Ahelyett, hogy minden új ötletet kritizálnának, az eltérő gondolkodás elodázza az ítéletet. Ez egy feltárási folyamat anélkül, hogy cenzúra lenne, bármit is, amit az elméd generál.
Később az ötletek finomíthatók, de kezdetben bármi arra megy, hogy a lehető legtöbb kognitív és fogalmi változatosságot ösztönözze.
Inkább kérdéseken, semmint kijelentéseken keresztül merül fel. A „mi lenne, ha” kérdés segíti az eltérést azáltal, hogy alternatívákat nyit meg, nem pedig idő előtt leszűkíti a lehetőségeket. A hipotetikus forgatókönyvek több kreatív lehetőséget is teremtenek.
💡 Lásd még: Konvergens vs divergens gondolkodás.Példák az eltérő gondolkodásra
A divergens gondolkodás elengedhetetlen készség a tervezéshez, a problémamegoldáshoz, az innovációhoz és a gördülékeny, rugalmas reagáláshoz összetett környezetben. Lássunk néhány példát azokra a napi helyzetekre, amelyekben hasznosíthatja ezt az értékes képességet👇
• Egy objektum ötletbörze felhasználása: Sokféle lehetséges felhasználási lehetőséget találunk ki egy közös háztartási cikkhez, például egy téglához🧱️ a tipikus funkcióin túl. Példaként említhető az ajtózáróként, papírnehezékként, tankönyvi kellékként és hasonlóként való használata.
• Új lehetőségek kigondolása: Ha kiválasztasz egy közös dolgot, és különböző módokat találsz ki annak javítására, például ahelyett, hogy egyirányú előadásod lenne, és a vitát a végére hagynád, jégtörő tevékenységeket szervezel az elején, mint egy kis kvíz, kérdezz-felelek és közvélemény-kutatások hogy felélénkítse a tömeget.A prezentációkat alakítsd át interaktív tapasztalatok
Készítse el prezentációit vonzóbb, emlékezetesebb és hatékonyabb dolgoztam, ahol az AhaSlides.
• Fordulatok ötletelése egy történet cselekményében: Egy jól ismert történet alapelemeinek átvétele, mint például a Piroska, és a cselekmények kreatív variációinak létrehozása azáltal, hogy megváltoztatja a kulcsfontosságú részleteket a szereplők körül, hol játszódik, mi történik az eredeti történet helyett stb. .Itt egy példa A farkas és a hét fiatal kecske mesebeli újramondása modernebb és metaforikusabb megközelítéssel. Egy kötelező rövid klip, amelyre érdemes rászánni az időt!
• Nevezzen meg új típusú vállalkozásokat: Új üzleti ötletek kidolgozása az olyan nem kapcsolódó kategóriák kombinálásával, mint a „jógastúdió macskáknak” vagy „eredményt hozó élelmiszerszállító teherautó”. Valahogy a végén a piaci rést érintheti, szóval ne ejtse félre az ötleteit, még ha őrültek is.• Improvizációs felhasználási tárgyak: Spontán forgatókönyvek eljátszása a hihető, de kreatív újrahasznosítási szerepekről olyan tárgyaknál, amelyeket hagyományosan nem erre terveztek, mint például egy üveg bor használata tésztahengerként.• Kérdésfeltevés: Olyan lekérdezések generálása, amelyek kibővítik a egy probléma dimenzióit, ahelyett, hogy szűkítené a meghatározott válaszokat, például: "Mi lenne, ha az oktatás személyre szabott lenne, nem pedig életkoron alapuló?" vagy "Hogyan tehetem gyorsabbá ezt a feladatot?"Divergens gondolkodási gyakorlatok és technikák
#1. Ötletelés
Az ötletbörze hatékony tevékenység új válaszok generálására.
Ebben a tevékenységben Ön vagy csapata a lehető legtöbb ötlettel/megoldással áll elő egy határidőn belül, ítélethozatal nélkül.
Használhatja AhaSlides' brainstorming funkció gondolatok, kérdések és ötletek feljegyzéséhez válaszként a felszólításokra, és válaszait átadhatja másoknak, hogy ötletekre építsen névtelenül. Ez segít elkerülni az elfogultságot.
💡 Ötletek megfelelően ennek a kompaktnak a használatával útmutató.
#2. Mind Mapping
Az elmetérképezés egy másik stratégia az eltérő gondolkodás ösztönzésére.
Az ötletek hierarchia nélküli szétágazásával vizuálisan feltérképezheti egy központi téma kapcsolatait. A köztük lévő kapcsolatok meglátása segíthet új kapcsolatokat létrehozni.
A fogalmak térbeli ábrázolása rugalmas összekapcsolást tesz lehetővé, amelyet a lineáris listák nem, mivel a színek/képek javítják a megismerést, és jobban összpontosíthat a kimenetre, ha középen kezdi.
💡 Lásd még: 6 lépés a gondolattérkép létrehozásához.#3. Kényszerített kapcsolatok
Ennek a technikának a használata segít az absztrakt gondolkodás és az analógia készségeinek kialakításában.
A kényszerített kapcsolatokat úgy gyakorolod, hogy kiválasztasz két véletlenszerű szót, és kapcsolatokat keresel, mint például a "fa-okostelefon", hogy fantáziadús analógiákat gyakorolj.
A véletlenszerű elemek közötti kapcsolatok kikényszerítése kihívást jelent, és teljesen más területekre kényszeríti a gondolkodást.
Látható, hogy ez gyakran megtörténik a látszólag független iparágak között, például a mesterséges intelligencia felhasználása a mezőgazdaságban a terméskiesések kockázatának előrejelzésére és minimalizálására.
💡 Lásd még: Oldalirányú gondolkodási rejtvények a kreatív gondolkodás ösztönzésére.#4. Hipotetikus forgatókönyvek
Elképzelheti a jövőbeli forgatókönyveket, ha a leíró részleteket változtatja és a körülmények előre nem látható módon változnak az idő múlásával, hogy új cselekményszögeket hozzanak létre.
Az analitikus bal agyat a problémamegoldásban tartja, szemben az elvont fogalmak felsorolásával.
A civil szervezetekben hipotetikus forgatókönyvek láthatók a jövőbeli válságok kezelésének és proaktívabbá tételének alternatív módjaira, vagy a várostervezők által a változó városfejlesztési tervek lehetséges eredményeinek modellezésére.
#5. Ötletek létra
Kezdi egy kezdeti ötlettel/koncepcióval, majd arra épít, hogy módosításokat vagy kiigazításokat javasol, hogy fokozatosan eltérjen a kezdeti koncepciótól.
Ha ez egy csoportban történik, akkor az egyik személy kimondja a nyitó ötletet, majd minden további személy kidolgozza, vagy nem várt irányba viszi, anélkül, hogy ötlet túl kicsi vagy furcsa.
Például: "Könyv" -> "E-könyv" -> "E-könyv, amely felolvassa magát" -> "E-könyv kisállat, aki olvas és interakcióba lép" -> "Kölcsönözhető élő mesemondó háziállatok könyvtára".
A koncepció az, hogy ösztönözze a gördülékeny, felmerülő ötleteket, ahol az egyik javaslat egy másikhoz vezet egy szerves láncban.
Kulcs elvezetések
A divergens gondolkodás egy hasznos gondolkodásmód, amely elősegíti a kreatív problémamegoldást és az innovációt.
Hiszen a tágabb és rugalmasabb gondolkodás megtanulása csak nagyobb előrelépéshez vezethet. Tehát szabadon fedezze fel az ötleteket, hozzon létre szokatlan kapcsolatokat, és hagyja, hogy elméje szíve szerint elkalandozzon – ez a valódi divergens gondolat szelleme.
Gyakran ismételt kérdések
Mi a divergens gondolkodás 4 alapelve?
Az eltérő gondolkodás alapjául szolgáló négy elsődleges elv: az ítélkezés elhalasztása, a mennyiség keresése, az ötletekre építés és az újdonságra való törekvés.
Mi az a divergens gondolkodásmód?
Az eltérő gondolkodásmód több lehetőség vagy megoldás feltárását jelenti, ahelyett, hogy egyetlen válaszra összpontosítana.
Mi a divergens és konvergens gondolkodás?
A divergens és a konvergens gondolkodás két olyan kognitív folyamat, amelyek kulcsfontosságúak a problémamegoldás és a kreativitás szempontjából. A divergens gondolkodás többféle, változatos ötletet hoz létre, szokatlan megoldásokat keresve, míg a konvergens gondolkodás szűkíti a lehetőségeket a legjobb megoldás megtalálásához.